Válassz hátteret!

mely Alapszabályt a taggyûlésen megjelent tagok az 1989. évi II. Tv. alapján  az alábbiak szerint fogadtak el, azzal, hogy a Kör egyesületi formában mûködik.

A Kör alapszabályát úgy alkotta meg, és fogadta el, hogy figyelembe vette az 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseit, mert A Kör egyben kéri a közhasznú szervezetek nyilvántartásába is a felvételét.

A Kör kijelenti, - figyelemmel az 1997. évi CLVI. tv. 4. §. /1/ bekezdés d./ pontjára - hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenység: a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyûlési képviselõi, megyei, fõvárosi önkormányzati választáson jelölt állítása. 

l.) A Kör neve :

Zsarátnok Polgári Kör

2.) A Kör  székhelye:

3358 Erdõtelek, Vásártér u. 67/b

3.)    A Kör  célja:

• Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
• Kulturális tevékenység
• Kulturális örökség megóvása
• Környezetvédelem
• A határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység
• Sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével

Az elõzõekben megjelölt tevékenységeket a Kör, mint közhasznú tevékenységet végez.

A közhasznú tevékenységeket a Kör úgy végzi, hogy a közhasznú szolgáltatásból a Kör célja szerinti szolgáltatást bárki, a szolgáltatásra rászorult, vagy azt igénybe venni kívánó részesülhet, a Kör tehát nem zárja ki, sõt lehetõvé teszi hogy a Kör közhasznú szolgáltatásaiból. az elõzõekben megjelölteknek megfelelõen részesülhessenek, szolgáltatásait a cél szerint mindenkire kiterjeszti.

4./ A Kör  tagjai:

A Kör tagja lehet /rendes tag/

A Kör tagja lehet minden nagykorú személy, vagy jogi személy, aki vagy amely a Kör célját elfogadja. 

A tagfelvételi kérelemben a közgyûlés dönt.

A rendes tagok jogai:

- A Kör tevékenységében és rendezvényeiben részt vehet

- a célok elérése érdekében a Kör elnökségének javaslatot tehet, akik azt kötelesek megtárgyalni, illetve szükség esetén taggyûlés elé terjeszteni,

- A Kör mûködésérõl, gazdasági helyzetérõl az elnökségtõl, felügyelõ bizottságtól felvilágosítást kérhet,

- szakmai támogatást egyéb szakmai útmutatást kérhet

-  tag választhat, és választható a Kör  szerveibe.

-  a közgyûlésen a tag  szavazati joggal rendelkezik , azzal, hogy minden tagnak egy szavazati joga van.

- a tagnak jogában áll a tagsági viszonyát önkéntesen megszüntetni.  Kilépési szándékát az elnökségnek kell írásban beadni, mely szervezet a bejelentést köteles elfogadni, és a tagot a tagnyilvántartásból törölni. 

A tagok kötelezettségei:

- A  tag köteles a közgyûlési határozatokat végrehajtani.

- Köteles eleget tenni az alapszabályban elõírtaknak,

- Köteles a közgyûlés által megállapított évi tagdíjat a közgyûlés által megállapított idõpontig befizetni.

Pártoló tag: A pártoló tag felvételi kérelmében az elnökség dönt.

Minden belföldi és külföldi természetes, vagy jogi személy, aki vagy amely a Kör munkával egyetért és a Kört támogatja akár pénzbeli vagy természetbeli adománnyal, akár a Körnek végzett ingyenes munkával, kérheti a Körbe pártoló tagként való felvételét.

A pártoló tag jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagok jogaival és kötelezettségeivel azzal az eltéréssel, hogy a közgyûlésen csak tanácskozási joggal vehetnek részt, tisztségre nem választhatnak, és nem választhatók, továbbá a pártoló tag mentes az évi tagdíjfizetési kötelezettség alól. A pártoló tag a Kör esetleges tartozásaiért semmilyen jogcímen nem felel.

A pártoló tagoknak az általuk vállalt kötelezettségeiket teljesíteniük kell.

Az elnökség törli a nyilvántartásból a tagot, ha a tagsági viszonya megszûnt.

A tagsági viszony megszûnik:

-         a tag önkéntes kilépésével,

-         a tag halálával,

-         tagdíjfizetési kötelezettség egy évet meghaladó, figyelmeztetés ellenére történõ elmulasztása esetén, amennyiben az elnökség a törlésrõl határozatot hoz. Az elsõfokú határozat ellen jogorvoslati lehetõséget kell biztosítani a közgyûléshez. A nyilvántartásból való törlésre csak a határozat jogerõre emelkedése után kerülhet sor.

Tiszteletbeli tag:          

            A Kör közgyûlése háromnegyedes szótöbbséggel tiszteletbeli tagnak választhatja azt a személyt, aki a kör tevékenységét bármiben segítette, és aki egyetért a tiszteletbeli taggá választásával.

            A tiszteletbeli tag jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagok jogaival és kötelezettségeivel azzal az eltéréssel, hogy a közgyûlésen csak tanácskozási joggal vehetnek részt, tisztségre nem választhatnak, és nem választhatók, továbbá a tiszteletbeli tag mentes az évi tagdíjfizetési kötelezettség alól. A tiszteletbeli tag a Kör esetleges tartozásaiért semmilyen jogcímen nem felel.

            A tiszteletbeli tagnak az általa vállalt kötelezettségeit teljesítenie kell.

5.) A Kör mûködési területe

A Kör országos szervezetként mûködik.   

6.) A Kör  szervezete:

A közhasznú szervezet mûködése, szolgáltatási igénybevételének módja, beszámolói közlésének nyilvánossága:

A közhasznú szervezet mûködése :

A Körnek mint közhasznú szervezet legfõbb szerve a  közgyûlés, amely nyilvános.

a/  Közgyûlés

A közgyûlés összetételét a tagok összessége alkotja.

A közgyûlést a Kör elnöksége hívja össze.

A közgyûlés a Kör legfõbb szerve.

A közgyûlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni, minden tárgyév elsõ negyedévében.

A közgyûlést akkor is össze kell hívni, ha a tagok egynegyede a közgyûlés összehívását kéri.

A közgyûlésre a napirend pontok közlésével a meghívót a tagoknak legalább 8 nappal a közgyûlés idõpontja elõtt meg kell küldeni.

A közgyûlésen minden rendes tagnak egy szavazata van.

A közgyûlést a Kör elnöke, vagy általa kijelölt személy vezeti.

A közgyûlés gyakorisága évente minimum 1 alkalommal.

A közgyûlés határozatait nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza.

Szavazategyenlõség esetén az eldöntendõ kérdés tekintetében ismételten meg kell nyitni a tárgyalást, meg kell adni a hozzászólás lehetõségét, majd újból szavazást kell elrendelni. Ismételt szavazategyenlõség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni.

Az így elvetett kérdés a következõ közgyûlésen ismét megtárgyalható.

Titkos szavazással történik az elnökség-, a felügyelõ bizottság-, kulturális bizottság tagjainak megválasztása tekintetében. A jelölõbizottság 3 tagú, elnökét és tagjait a közgyûlés választja, a közgyûlés elnökének javaslata alapján. Javaslattételre a tagok bármelyike is jogosult. A jelölõbizottság javaslatát a közgyûlés tagjainak véleménye alapján, annak ismeretében teszi meg. A szavazatok összeszedésére ugyancsak 3 tagú bizottságot kell választani a jelölõbizottság megválasztásával azonos módon.

A közgyûlés határozata meghozatalához kétharmados többség szükséges a Kör egyesülésének, feloszlásának kimondásához, valamint az alapszabály elfogadásához, illetve módosításához, továbbá az éves beszámoló elfogadásához.

A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- a mérleg megállapítása,

- - az elnök-, az alelnök- és a titkár megválasztása, visszahívása,

- a számvizsgáló bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása,

- jelölõbizottság megválasztása, mely bizottság átalakulhat a közgyûlés döntése szerint szavazatszámláló bizottsággá,

- a Kör feloszlásának és más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása,

- a tárgyévben a tagok által fizetendõ díj megállapítása,

- az elnökség évi beszámolójának elfogadása,

-az éves költségvetés elfogadása.

- az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejûleg a közhasznúsági jelentés megtárgyalása, elfogadása.

- A Kör alapszabályának elfogadása, alapszabály módosítása mindazon ügyekben való döntés, amelyeket a törvény vagy a Kör alapszabálya a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe utal.

Az elnöknek-, az alelnöknek- és a titkárnak, valamint a számvizsgáló bizottság elnökének és tagjainak visszahívása akkor lehetséges, ha a tisztségviselõ a megválasztáskori feltételeknek már nem felel meg, vagy ha az alapszabályban, vagy a jogszabályban elõírt társasági tisztségbeli kötelezettségének megismételten, önhibájából nem tesz eleget.

Az év elsõ negyedévében közgyûlést kell tartani, mely közgyûlésen tételesen kell elszámolni az elõzõ évrõl, egyszerûsített mérleget kell készíteni, és be kell számolni az elõzõ évi teljes tevékenységrõl.

Ezen tételes elszámolás és az egyszerûsített mérleg, valamint az elõzõ évi tevékenységrõl szóló beszámoló, a közhasznú szervezet éves tevékenységérõl szóló beszámolója, melynek jóváhagyásával egyidejûleg történik a éves beszámoló elfogadása.

A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

a,/ a számviteli  beszámolót,

b./ a költségvetési támogatás felhasználását,

c,/ a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,

d,/ a cél szerinti juttatások kimutatását,

e,/ a központi  költségvetési szervtõl, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési  önkormányzattól, a települési  önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitõl kapott  támogatás  mértékét,

f,/ a közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõinek nyújtott  juttatások értékét illetve összegét,

g,/ a közhasznú tevékenységrõl szóló rövid tartalmi beszámolót.

A közgyûlési írásbeli meghívónak – melyet legalább 8 nappal az ülés elõtt meg kell küldeni, vagy át kell adni a tagoknak - tartalmaznia kell a napirendi pontokat, valamint mellékelni kell az egyes pontokhoz készített írásbeli anyagot is.

Az E-mail-en vagy faxon történt meghívás is szabályszerû kézbesítésnek tekintendõ.

A meghívónak tartalmaznia kell azt is, hogy a közgyûlés nyilvános, azon hallgatóként bárki megjelenhet.

A közgyûlés határozatképességéhez a (szavazati joggal rendelkezõ) rendes tagok több mint 50%-a szükséges.

Amennyiben a közgyûlés határozatképtelen 15 napon belüli idõpontra azonos napirendi pontokkal újból össze kell hívni a közgyûlést azzal a figyelmeztetéssel, hogy az új közgyûlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha errõl a tagokat az eredeti meghívóban elõre tájékoztatták, valamint az eredeti meghívóban már rögzítésre került a megismételt közgyûlés idõpontja.

A közgyûlés elé utalt kérdésekben a szavazásra jogosult jelenlévõ rendes tagok több mint 50%-a igenlõ szavazata esetén a határozatot elfogadottnak kell tekinteni.

b.) Az Elnökség

Az Elnökség a Kör ügyintézõ és képviseleti szerve.

A Kör élén, a közgyûlés által, titkos szavazással, 4 évre választott, 3 fõs elnökség áll, akiknek tisztsége a következõ

-         elnök: Az elnök képviseli a Kört és szervezi a Kör tevékenységét, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról,

-         alelnök: Az elnökség által kijelölt feladatokat végzi, vezeti a tagnyilvántartást, segíti az elnököt a közgyûlés elõkészítésében, felelõs a kapcsolatok ápolásáért,

-    titkár: a titkár képviseli a Kört, gondoskodik a Kör adminisztratív (operatív) ügyintézésérõl.

Az elnökség hatáskörébe tartozik:

-         a Kör folyamatos ügyeinek intézése,

-         a Kör programjainak szervezése, pályázatok elbírálása,

-         a közgyûlés elõkészítése,

-         az éves gazdálkodási terv közgyûlés elé terjesztése,

-         az éves elszámolás elkészítése, közgyûlés elé terjesztése,

-         közgyûlési határozatok végrehajtása,

-         beszámolás tevékenységérõl a közgyûlésnek,

-         kapcsolattartás más társadalmi szervezetekkel,

-         tagnyilvántartás vezetése,

-         felszólítja a tagdíjat nem fizetõket,

-         törli a nyilvántartásból azt a tagot, akinek tagsági viszonya megszûnt, illetve feladatkörébe tartozik a tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a törlésrõl szóló határozat meghozatala is,

-         bevezeti a közgyûlés és az elnökség határozatait a határozatok könyvében. 

Az elnökségi ülést negyedévente legalább egyszer össze kell hívni. Az ülést az elnök hívja össze írásban.

Az E-mail-on vagy faxon történt meghívás is szabályszerû kézbesítésnek tekintendõ.

Össze kell hívni az elnökségi ülést akkor is, ha az ok és cél megjelölésével bármelyik elnökségi tag, vagy a felügyelõ bizottság, vagy a kulturális bizottság kéri.

Az írásbeli meghívónak – melyet legalább 8 nappal az ülés elõtt meg kell küldeni, vagy át kell adni a tagoknak - tartalmaznia kell a napirendi pontokat, valamint mellékelni kell az egyes pontokhoz készített írásbeli anyagot is.

A meghívónak tartalmaznia kell azt is, hogy az elnökségi ülés nyilvános, azon hallgatóként bárki megjelenhet.

Az elnökségi ülés határozatképes, ha a tagoknak több mint 50 %-a jelen van.

Határozatait nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlõség esetén a kérdést újra kell tárgyalni, majd új szavazást kell elrendelni. Ismételt szavazategyenlõség esetén a szavazásra feltett témakört elvetettnek kell tekinteni.

Az így elvetett témakör a következõ elnökségi ülésen ismét megtárgyalható.

Az elnökségi ülést a Kör elnöke, távollétében a titkár vezeti.

Az elnökségi ülésrõl jegyzõkönyvet kell készíteni, melyet a levezetõ elnök, és a jelenlévõ elnökségi tagok írnak alá.

Az elnökség a közgyûlésen beszámol a Kör gazdasági helyzetérõl, és az általa végzett munkáról.

Az elnökség és a közgyûlés az általa hozott határozatokat az érintettekkel írásban közölni kell.

Az elnökség Határozatok  Könyvérõl gondoskodik - vezeti a mindenkori titkár- melybõl kitûnik a döntések  tartalma, hatálya, idõpontja, a határozatot hozó szerv neve,  valamint a szavazatok aránya, nyílt szavazás esetén a  támogatók, és ellenzõk neve is. Külön könyvben kell nyilvántartani a közgyûlés és az elnökség határozatait. A határozatokat év elejétõl folyamatos sorszámmal, és  /  jel  után az évszámmal is el kell látni. Egy-egy határozat végén pedig szerepelnie kell az elnök és a titkár aláírásnak

Az elnökség és a közgyûlés az általa hozott határozatokat az érintettekkel írásban közölni kell és mindenki által hozzáférhetõ helyen, Kör irodájában kifüggeszti azt.

Az elnökség éves rendszerességgel a közhasznúsági jelentést elõkészíti, mely tartalmazza az 1997. évi CLVI.  törvény 19. §. /3/ bekezdésében foglalt kimutatásokat, beszámolókat. A közhasznúsági jelentést a közgyûlésnek kell elfogadnia

A közhasznúsági jelentésbe annak elfogadása után bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

A Kör befektetési tevékenységet nem végez, ezért befektetési szabályzatkészítési kötelezettsége nincs.

A cél szerinti tevékenységbõl eredõ bevételeket és kiadásokat, illetve a vállalkozási tevékenységbõl eredõ bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell nyilvántartani.

c) Felügyelõ bizottság:

A Kör  gazdálkodását a három tagú felügyelõ bizottság ellenõrzi.

A felügyelõ bizottság elnökét és tagjait a taggyûlés választja titkos szavazással  4 évre.

A felügyelõ bizottság szükség szerint tartja üléseit, de az éves zárszámadó közgyûlés elõtt üléseznie kell és meg kell vizsgálnia a Kör éves beszámoló tervezetét, egyszerûsített mérleg tervezetét és a közhasznúsági jelentés tervezetét.

Az elnökség éves beszámolója és a közhasznúsági jelentés tervezetét a felügyelõ szervnek elõzetesen el kell fogadnia. Amennyiben azokat a felügyelõ bizottság elõzetesen nem fogadja el, úgy azt az elnökségnek felül kell vizsgálnia még a közgyûlés elõtt mindaddig, amíg azt a felügyelõ bizottság elõzetesen el nem fogadja.

A felügyelõ bizottság ellenõrzi a közhasznú szervezet mûködését és gazdálkodását. Ennek során a vezetõ tisztségviselõktõl jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A felügyelõ bizottság tagja a közhasznú szervezet vezetõ szervének ülésein tanácskozási joggal részt vesz.

A felügyelõ bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetõszervet tájékoztatni  és annak összehívását  kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

 a./  a szervezet mûködése során olyan jogszabálysértés  vagy a szervezet érdekeit  egyébként súlyosan  sértõ cselekmény ( mulasztás )  történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetõszerv döntését teszi szükségessé,

 b./ a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezetõszervet a felügyelõ szerv indítványára - annak megtételétõl számított harminc napon belül - össze kell hívni.  E határidõ eredménytelen eltelte esetén a vezetõszerv összehívására a felügyelõ szerv is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes mûködés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelõ szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

A felügyelõ bizottság határozatképes, ha legalább két tag jelen van. Amennyiben mindhárom tag jelen van, határozatait nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza. Két tag jelenléte esetén egyhangú szavazat szükséges.

            Egyebekben a felügyelõ bizottság mûködésére az elnökség mûködési szabályait kell alkalmazni. 

A Kör felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol.

A közhasznú szervezet szolgáltatásai igénybevételének módja:

A Kör valamennyi tevékenysége elsõdlegesen ingyenes, esetleg önköltséges.

A szolgáltatás úgy történik, hogy a Kör az erre fordítható pénzeszközeibõl anyagi erejéhez képest  az arra rászoruló támogatást  igénylõket  segíti, illetve ha a Kör bármely tagja, vagy a Kör  munkájában aktívan résztvevõ más személyek  az elnökséggel   közlik, hogy valaki, vagy valakik  a Kör  célja szerinti támogatására szorulnak, úgy ezen személyeket is  támogatja a Kör  anyagi erejéhez képest.

A Kör cél szerinti juttatásai bárki által megismerhetõk.

            Az államháztartás alrendszereibõl- a normatív támogatást kivéve - kapott pénzeszköz felhasználása úgy történik, hogy az igénybe vehetõ támogatási lehetõségeket, azok mértékét és feltételeit a helyi önkormányzat hivatalos lapjában meg kell jelentetni

A Kör kiírhat pályázatokat is, melyet széles körben, (az interneten és hirdetõtábláján is) meghirdet. A pályázatok elbírálása az elnökség hatásköre.

Kelt: Erdõtelek, 2005. június 9.